A tervezéstől a megvalósításig – indul az építőmérnök szak a Miskolci Egyetemen

A tervezéstől a megvalósításig – indul az építőmérnök szak a Miskolci Egyetemen

uni-miskolc.hu  |  Miskolci Egyetem – 2026. március 2.

Új, ipari igényekre épülő építőmérnöki alapszak indul a Miskolci Egyetem Műszaki Föld- és Környezettudományi Karán. A képzés különlegessége a földtudományi és geotechnikai szemlélet, az erős gyakorlati fókusz, valamint a fenntarthatóság komplex megközelítése – derül ki a kart vezető prof. dr. Mucsi Gábor dékánnal készített interjúból, amelyben az induló szak sajátosságairól, az ipari kapcsolatokról és a mérnökképzés jövőjéről is szó esett.

Iparvezérelt képzés – a szak születésének háttere

Az új szak nem pusztán egy újabb mérnökképzés a palettán: a régió ipari szereplőinek konkrét megkeresése hívta életre, és harmincnégy vállalat támogató nyilatkozata áll mögötte. „Tulajdonképpen az ipar. Komoly munkaerőhiány alakult ki a régióban ezen a területen" – fogalmazott a dékán. Nemcsak klasszikus építőipari cégekről van szó, hanem nagyvállalatokról is, ahol az üzemeltetéshez, működtetéshez van szükség jól képzett építőmérnökökre. A képzés elindítását a régióban meglévő, hosszú ideje érlelődő szakmai kompetenciák is indokolták: a geotechnika, mérnökgeológia, talajmechanika, geodézia, földtan és geoinformatika terén az MFK már hosszú évek tapasztalatával rendelkezik. Fontos szempont volt az is, hogy a régióban tartsa a szakembereket: a tapasztalatok szerint, ha egy fiatal 18 évesen másik városba vagy országba megy tanulni, csupán 10–15 százalékuk tér vissza a szülővárosába dolgozni.

A miskolci képzés sajátosságai – geotechnika, gyakorlat, fenntarthatóság

A képzés „tiszta lappal" indul, ezért a saját erősségekre lehetett építeni. A miskolci építőmérnök egyik megkülönböztető vonása a földtudományi és geotechnikai szemlélet lesz, különös tekintettel a talajvízre, a környezetvédelemre és a mérnökgeológiára. „Egy építkezés az alapokkal kezdődik. Mi abban vagyunk erősek, hogy a felszín alatti folyamatokat, a talaj és a kőzet viselkedését mélyen értjük. Erre a tudásra építjük a képzést" – hangsúlyozta a dékán. Emellett az ipar erős gyakorlati fókuszt kért: olyan mérnököket szeretnének, akik nemcsak számítógépen terveznek, hanem kimennek a terepre, és értik a valós körülményeket is.

A fenntarthatóság a képzésben nem egy külön fejezet, hanem átfogó szemlélet: beépítésre kerültek a körforgásos gazdaság elvei, a másodnyersanyagok hasznosítása, az építési-bontási hulladék újrafelhasználása. A dékán hangsúlyozta: a fenntarthatóság nemcsak környezeti kérdés – az ESG-szemlélet (környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság) egyensúlya nélkül nem működik a rendszer.

A kar erős kompetenciáira építve a képzésben és a kutatómunkában egyaránt helyet kapnak az aktuális energetikai kérdések, így a hidrogén vagy a szén-dioxid felszín alatti tárolása. „A világ energia- és nyersanyagigénye folyamatosan nő, miközben a fiatalok jelentős része klímaszorongással küzd. Éppen ezért olyan szakemberekre van szükség, akik reálisan, tudományos alapokon közelítik meg ezeket a kérdéseket" – tette hozzá.

Ipari kapcsolatok, kompetenciák és az Ásványfesztivál

Hétről hétre jelentkeznek új partnerek kooperatív vagy duális képzésre. A hallgatók ipari projekteken, valós problémákon dolgozhatnak, sok esetben szakdolgozatuk vagy diplomamunkájuk is egy élő ipari kérdéshez kapcsolódik. A magabiztos szakmai tudás mellett a soft skillek – csapatmunka, projektalapú gondolkodás, prezentációs készség – is kulcsfontosságúak. „Lehet valakinek kiváló mérnöki tudása, de ha nem tudja érthetően képviselni, az komoly hátrány lehet" – mutatott rá a dékán.

Prof. dr. Mucsi Gábor a mérnöki pályák jövőjéről is nyilatkozott: „A jövő a kombinációké. A mérnöki tudást érdemes gazdasági, társadalmi ismeretekkel összekapcsolni. A természeti erőforrásokra mindig szükség lesz – csak egyre tudatosabban kell gazdálkodnunk velük."

A dékán az Ásványfesztiválra is felhívta a figyelmet, amelyet 2026. március 7–8-án rendeznek meg a Miskolci Egyetemen. „Érdemes eljönni és rácsodálkozni arra, mennyire meghatározzák az ásványok az életünket. Nemcsak szépek – a pirit, az idei év ásványa kifejezetten látványos –, hanem a mindennapjaink alapjai is. A vízkészleteink, az energiahordozók, a modern technológiák mind kőzetekhez és ásványokhoz kötődnek" – fogalmazott.

A Miskolci Egyetem új építőmérnöki alapszakja a régió ipari igényeire adott tudatos válasz: erős szakmai hagyományokra, széleskörű vállalati partnerségre és a fenntartható jövő iránti elkötelezettségre épül, miközben a fiatal szakembereket helyben tartani és helyi közösségeket erősíteni is célja.

Forrás: uni-miskolc.hu – Miskolci Egyetem