Interjú prof. dr. Szabó Norbert Péterrel

„A tudományban a hivatkozás nem szám, hanem visszajelzés" – Interjú prof. dr. Szabó Norbert Péterrel

uni-miskolc.hu  |  Miskolci Egyetem – 2026. március 9.

Hogyan mérhető a tudományos teljesítmény, és mit jelent valójában egy hivatkozás a kutatói pályán? A Miskolci Egyetem Kiemelkedő Kutatója oklevelek átadása kapcsán prof. dr. Szabó Norbert Péterrel – az MTA doktorával, a Tudományos Tanács elnökével, a Nyersanyagkutató Földtudományi Intézet intézeti tanszékvezető egyetemi tanárával – beszélgettünk a tudománymetria, a nemzetközi rangsorok és a kutatói hivatás személyes dimenziójáról.

A hivatkozás mint tudományos párbeszéd

„A tudomány egyik legszebb sajátossága, hogy a jelentős eredmények előbb-utóbb visszhangot keltenek. Egy kutató évekig dolgozik csendben, majd egyszer csak a világ különböző pontjairól érkezik válasz a munkájára – hivatkozások formájában. Ezek nem pusztán adminisztratív adatok, hanem a szakmai közösség érdemi visszajelzései. Azt mutatják, hogy valaki felhasználta, továbbgondolta, beépítette az eredményeinket a saját kutatásába. Vagyis a hivatkozás valójában a tudományos párbeszéd egyik legkézzelfoghatóbb bizonyítéka" – fogalmazott prof. dr. Szabó Norbert Péter.

Egy rangos folyóiratban megjelenő cikk mögött hosszú kutatómunka áll. A publikáció bekerül egy nemzetközi adatbázisba – például a Scopusba –, ahol a világ kutatói számára láthatóvá válik. Ha az adott eredmény reprodukálható és továbbfejleszthető, „életre kel". Előfordul, hogy éveket kell várni az első hivatkozásra, de ha egy kutatócsoport már ismertté válik, a hivatkozások üteme felgyorsul. A független hivatkozások száma az egyik legfontosabb mérőszám: ezeket vizsgálják habilitációs és egyetemi tanári pályázatoknál, PhD- és MTA doktori eljárásoknál, akadémikusi jelöléseknél – és az egyetemi nemzetközi rangsoroknál is. Az olyan listák, mint a QS vagy a Times Higher Education, tipikusan a Scopus vagy a Web of Science adatbázis adatait veszik alapul.

Méltányosság, fajlagos hivatkozás és interdiszciplináris különbségek

A fajlagos hivatkozás azt jelenti, hogy a hivatkozások számát a cikk szerzőinek számával osztják el – így a kisebb szerzőszámú munkák és a fiatal kutatók is méltányosan bekerülhetnek a díjazottak közé. Mivel nem minden tudományterületen azonos a publikálási és hivatkozási lehetőség – egy orvosi, energetikai vagy anyagtudományi témára általában több hivatkozás érkezik, mint egy társadalomtudományi tanulmányra –, a rendszer karonként eltérő ponthatárokat alkalmaz. A bölcsész- vagy jogi területen alacsonyabb, a műszaki karokon magasabb a küszöb. A Scopus-alapú értékelés elsősorban folyóiratcikkekre épül, ugyanakkor a monográfiák és könyvfejezetek – például nagydoktori vagy akadémikusi jelöléseknél – szintén kiemelkedő tudományos értéket képviselnek. (Impakt faktor: a tudományos folyóiratok minőségét és hatását mérő mutató, amely azt jelzi, hogy egy folyóirat cikkeire átlagosan hányan hivatkoztak az adott évben más tudományos közleményekben az előző két évben. A magasabb impakt faktor általában nagyobb presztízsű és tudományos hatást jelez.)

A hivatkozások konkrét együttműködésekhez is vezethetnek: a nemzetközi kooperációban született cikkekre statisztikailag több független hivatkozás érkezik. „Amikor más egyetemekkel, doktoranduszokkal vagy ipari partnerekkel dolgozunk együtt, gyorsabb és erősebb a visszhang. Ez az egyetem számára is előnyös: nő a nemzetközi láthatóság, erősödnek a kapcsolatok, több hallgató érkezhet, és a finanszírozásban is megjelenik a teljesítmény" – emelte ki a professzor.

Geofizikától a Tudományos Tanácsig – személyes pálya és kutatói motiváció

Prof. dr. Szabó Norbert Péter pályaválasztása nem volt egyenes út: eredetileg rockdobos szeretett volna lenni, a zene ma is fontos része az életének. A matematika iránti érdeklődés végül a geofizika felé vezette, ahol a Miskolci Egyetemen – különösen Dobróka Mihály professzor mentorálásával – megtalálta szakterületét: a mélyfúrási geofizikát és az inverziós, feltáró statisztikai módszerfejlesztést. „A fúrásokba leengedett szondákkal a kőzetek fizikai tulajdonságait mérjük, majd ezekből – matematikai vagy az utóbbi években mesterséges intelligencia-alapú módszerekkel – következtetünk a nyersanyagkészletekre. A legnagyobb szakmai élmény számomra az, amikor a saját fejlesztésű módszerem segítségével létrehozott modell reálisan visszaadja a földtani valóságot" – fogalmazott.

Az MTA Miskolci Területi Bizottságának MAB-klub estjein elismert előadókat hív meg, hogy közérthetően mutassák be eredményeiket. „Fontosnak tartom, hogy a tudomány ne zárt világ legyen, hanem párbeszéd a társadalommal" – mondta. A díjak kapcsán hozzátette: „A kutatás általában kooperációban történik, de lehet magányos tevékenység is, hosszú távú befektetés. Amikor valaki elismerést kap, az azt jelzi: amit csinál, annak súlya van."

„Mindennek az alapja egy jó tudományos ötlet, és annak kreatív megvalósítása. A tudomány lényege végső soron az, hogy az eredmények megoszthatók és továbbépíthetők legyenek. A hivatkozások ennek a folyamatnak a látható jelei: azt mutatják, hogy a munka nem zárul le a publikálással, hanem mások gondolkodásában folytatódik tovább" – összegezte prof. dr. Szabó Norbert Péter. Az interjú megerősíti, hogy a Miskolci Egyetem tudományos teljesítményének növekedése mögött egyéni kutatói elkötelezettség, módszeres stratégia és közösségi szemlélet egyaránt áll.

Forrás: uni-miskolc.hu – Miskolci Egyetem