Űrmérnökképzés a Miskolci Egyetemen

Published on April 13, 2026

„Gyakorlatilag már a science fictionben élünk" – Űrmérnökképzés a Miskolci Egyetemen

uni-miskolc.hu  |  Miskolci Egyetem – 2026. április 13.


Közel fél évszázada, az első miskolci űrkemence megépülésével az űranyagtudomány, az űrmérnökképzés elindításával pedig a legkeresettebb globális iparág kapuit nyitotta meg hallgatói előtt a Miskolci Egyetem. A mérnökképzés csúcsáról, a globális „agyelszívásról" és arról, hogy a holdkőzet vizsgálatától a holdbázis tervezéséig miért élünk már practice a science fiction korában, Veres Zsolttal, a kurzus szakfelelősével, a Fémtani, Képlékenyalakítási és Nanotechnológiai Intézet docensével beszélgettünk.


Az űrmérnökképzés főbb adatai

  • Képzés típusa: mesterképzés (MSc), angol nyelvű felvételi elbeszélgetéssel
  • Fókusz: anyagtudomány, űreszközök anyagai, mechatronika, űrjog és -közgazdaságtan
  • Jelenleg elsőéves hallgatók: 9 fő (Miskolci Egyetem)
  • Szakfelelős: Veres Zsolt, Fémtani, Képlékenyalakítási és Nanotechnológiai Intézet, egyetemi docens
  • Ipari partner: Admatis Kft. (miskolci űrkemencéből kinőtt vállalat)
  • Aktív projekt: holdkőzet anyagvizsgálat jövőbeli holdbázis-építéshez
  • Történeti kapocs: Farkas Bertalan (1980) – az első magyar űrhajós a Miskolci Egyetem számára végzett kísérleteket

A miskolci hagyomány és az ESA-tagság adta lehetőség

Az űrtechnikával, űrtechnológiával kapcsolatos mérnöki tudományágak rendkívül gyorsan fejlődtek az utóbbi időben. Amióta Magyarország 2015-től teljes jogú tagja az Európai Űrügynökségnek (ESA), azóta a hazai cégek előtt is ott áll a lehetőség, hogy ebbe az iparágba becsatlakozzanak. Igény van űrmérnökökre, illetve az űriparban tevékenykedő anyagtudománnyal foglalkozó szakemberek tudására. A Miskolci Egyetem e területen évtizedes hagyományra épít: már az 1980-ban a világűrben járt első magyar űrhajós, Farkas Bertalan is végzett az egyetem számára kísérleteket. Emlékezetes fejlesztés a miskolci űrkemence, ami az egyetemen született, és ebből nőtte ki magát az ország egyik meghatározó űripari cége, az Admatis Kft.


Mitől más az anyagtudomány az űrben?

A Miskolci Egyetem űrmérnökképzésében az anyagmérnöki oldal áll a fókuszban. Az iparágban sokkal szigorúbb szabványokat alkalmaznak, mint az autóiparban vagy az elektronikai iparban. Az eszközöknek extrém körülményeket is el kell viselniük: a Földi UV-sugárzás hétszázszorosát, szélsőséges hőmérsékleti különbségeket, mikrogravitációs teret. Emellett a Föld körüli pályán keringő műholdaknak az egész élettartamuk alatt szerviz nélkül, megbízhatóan kell működniük. Veres Zsolt szerint „egy űrmérnöknek meg kell szoknia azt az alaposságot, precízséget, hogy mindenre kiterjedően százszázalékosnak kell lenni. Büszkék lehetünk arra, hogy űrmisszió magyar eszköz hibája miatt nem hiúsult meg, így eddig százszázalékosan teljesít a magyar űripar."

A képzés emellett kiterjed az űrprojektek menedzselésére, az űrkutatással kapcsolatos közgazdaságtani témákra és az űrjogi kérdésekre is – hiszen az űrben a „területi" viszonyok korántsem olyan tisztázottak, mint a Földön. Az ipari kapcsolatoknak köszönhetően a hallgatók olyan űrtechnológiai gyártóközpontokban szerezhetnek gyakorlatot, ahol az űripari modellezés teljes eszköztára rendelkezésre áll.


Holdkőzet-vizsgálattól a holdbázisig – már a science fiction korában élünk

Az Admatis Kft. révén a Miskolci Egyetem éppen egy olyan kísérletsorozatban vesz részt, amelyben holdkőzet anyagvizsgálatot végeznek egy jövőbeli holdbázis építéséhez: arra keresik a választ, hogy milyen helyben található anyagokból lehet építkezni, hogy ne a Földről kelljen hozzá építőanyagot szállítani. „Az az igazság, hogy e tekintetben gyakorlatilag már science fictionben élünk" – fogalmazott Veres Zsolt.

A globális agyelszívás valós jelenség ezen a területen: amióta Elon Musk vállalata a visszatérő és újrafelhasználható rakétákat fejleszti, az űripar a magánszektor egyik legjobban prosperáló üzletága lett. A Szilícium-völgyből folyamatos az igény, ahol a fizetés akár a németországi kétszerese is lehet. Az elvándorlást nem győzik szakember-utánpótlással, ezért az Veres Zsolt szerint egyértelmű: „az űrmérnökként végzetteknek könnyű lesz elhelyezkedniük a világ bármely pontján. Magyar egyetemként természetesen az az elsődleges célunk, hogy a hazai ipart erősítsük, annak fejlődéséhez tudjunk hatékonyan hozzájárulni."


A Miskolci Egyetem űrmérnökképzése — anyagtudományi hagyományaira, erős ipari kapcsolatokra és aktív kutatási projektekre támaszkodva — olyan szakembereket képez, akik a legmagasabb technológiai elvárásoknak megfelelő eszközök létrehozásában tudnak részt venni, és akiket az iparágban tevékenykedő cégek, kutatócsoportok és kutatóhelyek szerte a világon foglalkoztatni tudnak.

Forrás: uni-miskolc.hu – Miskolci Egyetem