Egyensúly, megújulás és hivatás – interjú Dr. Illésné dr. Kovács Máriával

Egyensúly, megújulás és hivatás – Interjú Dr. Illésné dr. Kovács Máriával, a BTK dékánjával

uni-miskolc.hu  |  Miskolci Egyetem – 2026. április 7. / Frissítve: 2026. április 23.

A bölcsészettudományok szerepe, a folyamatos megújulás kényszere és a hallgatókért érzett felelősség egyaránt meghatározza a Miskolci Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának működését. Dr. Illésné dr. Kovács Máriával, a kar dékánjával pályaválasztásról, kihívásokról, jövőképről és arról is beszélgettünk, mit jelent ma műveltnek lenni.

Pályaválasztás, a karhoz való kötődés és a dékáni küldetés

A bölcsészettudományok iránt már középiskolás korában kirajzolódott az érdeklődése: kiváló tanárok, komoly olvasottság és valódi kíváncsiság vitték ebbe az irányba. A karhoz nem pusztán munkahelyi kapcsolat fűzi – gyakorlatilag pályakezdése óta itt dolgozik, és a kar működését személyesen is megéli: „ha problémák adódnak, azt úgy érzem, mintha a saját családomat érintené." Dékánként az a legfontosabb küldetése, hogy a kar egészét megőrizve tudjanak alkalmazkodni a változásokhoz és emeljék a színvonalat. „Nem szeretnék szakokat megszüntetni csak azért, mert átmenetileg kevesebb a jelentkező. Ehelyett új, piacképes képzéseket kell indítanunk, amelyek biztosítják a működés egyensúlyát."

A kar legnagyobb erőssége a folyamatos megújulás: volt időszak, amikor a működőképességük is kérdéses volt – ez rákényszerítette őket arra, hogy mindig új utakat keressenek. Ennek eredményeként ma már közel kétezer hallgatójuk van, a pedagógusképzés – és különösen a gyógypedagógia – az egyik zászlóshajó lett. „A dékáni ciklusom végéhez közeledve az a célom, hogy egy stabilan működő, fejlődési pályán lévő kart adhassak át."

Bölcsész diploma, AI és a kritikai gondolkodás jövője

Arra a sokszor feltett kérdésre – mit lehet kezdeni egy bölcsész diplomával – határozott választ ad: „Nagyon sok mindent. A volt hallgatóink a versenyszférában, multinacionális cégeknél, HR-területen, kommunikációban, a közszférában dolgoznak. Nincs állástalan bölcsészünk." A bölcsész és társadalomtudományi képzések olyan kompetenciákat adnak – kommunikáció, kritikai gondolkodás, rendszerező képesség, nyelvtudás –, amelyek számos területen hasznosíthatók.

A mesterséges intelligencia térnyerésével kapcsolatban egyértelműen fogalmaz: be kell építeni az oktatásba, de meg kell tanítani a hallgatókat arra is, hogyan használják kritikusan. Saját tapasztalatából is tanult: „Egyszer megkértem az AI-t, hogy egy bizonyos témában ajánljon szakirodalmat – nem létező munkákat generált számomra. Ez jól mutatja, mennyire fontos az ellenőrzés és a tudatos használat." A cél az, hogy a hallgató kontrollálja az eszközt, ne fordítva.

Mit jelent ma műveltnek lenni? – A dékán szemlélete

A dékán szerint a műveltség „egy alapvető látásmód, amely az olvasottságból és a kultúra iránti nyitottságból fakad. Nem arról van szó, hogy mindent tudni kell, hanem arról, hogy az ember képes legyen értékek mentén eligazodni." Különösen foglalkoztatja az anyanyelvi kompetencia kérdése: „Sok gyermek már az iskola elején hátrányba kerül, mert nem rendelkezik azzal a nyelvi háttérrel, amely az iskolai sikerességhez szükséges. Sokszor nem kognitív problémáról van szó, hanem egyszerűen arról, hogy nem értik meg megfelelően a tanórai instrukciókat. Ez egy nagyon komoly, rendszerszintű kihívás."

Dr. Illésné dr. Kovács Mária pályája és szemlélete azt tükrözi, hogy a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar ereje nem csupán a széles képzési palettában vagy a tudományos potenciálban rejlik, hanem abban az elkötelezettségben, amellyel az intézmény – a nehézségek ellenére is – a régió szellemi életének meghatározó szereplőjeként törekszik értelmiséget nevelni és értékeket közvetíteni.

Forrás: uni-miskolc.hu – Miskolci Egyetem