Interjú Prof. Dr. Faitli Józseffel a városi bányászatról

„Fogyasztói társadalomban élünk, ami mindent becsomagol" – Interjú Prof. Dr. Faitli Józseffel a városi bányászatról

uni-miskolc.hu  |  Miskolci Egyetem – 2026. május 27.

A jövő legnagyobb kincsesbányái már nem a föld alatt, hanem a városokban és a hulladékokban vannak – állítják a városi bányászattal foglalkozók. Miközben a Föld kritikus nyersanyagai rohamosan fogynak, vajon az „urban mining" megmentheti a civilizáció jólétét? A témáról prof. dr. Faitli Józseffel, a Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítés és Környezettechnológia Intézetének egyetemi tanárával beszélgettünk.

Mi az a városi bányászat – és miért lehet esélye a civilizáció fennmaradásának?

Magyarországon a mindennapi élet fenntartásában felhasznált anyagok 94 százaléka még a természetből, a földkéregből frissen kinyert forrásból származik. Az a 6 százalék, amelyet már egyszer felhasználtak és most újra hasznosítanak, az antropogén erőforrások köre – és ezek a városokban, az épületeinkben, a hulladékainkban találhatók. „A városi bányászat célja ezeknek az antropogén anyagoknak a felkutatása, kitermelése és feldolgozása, elsősorban azért, hogy a hulladékokból újra termékek legyenek" – foglalja össze Prof. Dr. Faitli József. Ezzel megérkeztünk a körforgásos gazdaság alapelvéhez: minél kevesebb friss anyagot kelljen a természetből kinyerni.

Az európai körforgásos anyaghasználati arány jelenleg mindössze 12 százalék, Magyarországon csupán 6 százalék. A fejlődés lehetséges, de nem kizárólag műszaki kérdés: „a társadalmi, gazdasági és műszaki fejlettség együtt határozza meg azt, hogy az adott szükséges anyagot a földkéregből vagy antropogén forrásból állítsuk-e elő." A városi bányászat technológiai kihívása is óriási: míg a természetből kinyert ásványok alapvetően kétkomponensűek (ásvány és meddő), addig egy elhasznált mobiltelefon több száz anyagot tartalmaz összenőve, amelyek szétválasztása rendkívüli szakmai tudást igényel.

Kritikus nyersanyagok, CritiCel projekt és az LCD-kijelzőkből nyert indium

A pályaút bányamérnökként indult, chicagói Fulbright-ösztöndíjjal folytatódott, majd a hulladékgazdálkodás felé fordult. A szakmai felismerés egy olasz szakcikkből jött: hamarosan több vas, réz és cink lesz a városokban, mint a földkéregben. A Miskolci Egyetem MFK-ján lezárult CritiCel projektben természeti és antropogén kritikus nyersanyagok elérhetőségét egyaránt vizsgálták. A kutatás egyik kézzel fogható eredménye: félüzemi méretű mechanikai és kémiai technológiát fejlesztettek ki, amellyel az elhasznált LCD kijelzőkből az indium – az átlátszó, elektromosan vezető ritka fém – kinyerhető.

A társadalmi szemléletformálás sem elhanyagolható: a professzor egy tejfölös flakon sorsán keresztül mutatja be, mekkora különbséget jelent az, hogy valaki gondosan a szelektív kukába dobja-e azt, vagy hanyagul a kommunális hulladékba. „Ebből is látszik, hogy a társadalmi szemléletformálás és magatartás milyen óriási jelentőségű." A MiReHu Kft. – Miskolc kiemelkedő hulladékgazdálkodási szereplője – régóta szakmai partnere a kutatócsoportnak.

BAT-elv az életben, stílbútorok és a „homo recyclicus"

Prof. Dr. Faitli József a Best Available Techniques (BAT) – az elérhető legjobb technika – elvét nemcsak a mérnöki munkában, hanem a mindennapi életben is alkalmazza: „olyan mértékben használhatom a természeti erőforrásokat, hogy legyen gitárom, ami legyen jó minőségű, és legyenek meg a normál életkörülményeim is, de mindig figyeljek arra, hogy a BAT szerint éljem az életem." A sötétzöld és a „barna" álláspont szélsőségeit egyaránt elveti.

Irodájának stílbútorai maguk is az újra-használat megtestesítői: egykori professzora, Tarján Iván egykori dolgozószobájából valók, ahol 1987-ben harmadéves hallgatóként vizsgázott – és ahol demonstrátori meghívást kapott, ami az egész egyetemi pályájának alapja lett. Szabadidejében a zenének él: három zenekara van (Elwood Boogie, Unicum Habeas, Thunder Jack), rhythm and blues, diákzenekari hagyomány és 1980-as évekbeli rock egyszerre jelen van az életében.

Prof. Dr. Faitli József munkássága azt mutatja, hogy a városi bányászat és a körforgásos gazdaság nem csupán mérnöki kihívás, hanem társadalmi és szemléletbeli kérdés is – és hogy a Miskolci Egyetem MFK-ja a kritikus nyersanyagok kutatásában és a fenntartható anyaggazdálkodás oktatásában egyaránt élen jár.

Forrás: uni-miskolc.hu – Miskolci Egyetem