Dr. Tóth Kinga Dóra az oktatásról, közéletről és felelősségről

„A társadalomtudomány ott kezdődik, hogy odafigyelünk egymásra" – Dr. Tóth Kinga Dóra az oktatásról, közéletről és felelősségről

uni-miskolc.hu  |  Miskolci Egyetem – 2026. május 15. / Frissítve: 2026. május 24.

A társadalomtudományok emberi történetekről, közösségekről és valódi problémákról szólnak – vallja dr. Tóth Kinga Dóra, a Miskolci Egyetem Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének igazgatója, akit a napokban szociális, család- és idősügyi államtitkárnak neveztek ki. Az interjúban mesélt pályaválasztásról, a társadalomtudományok szerepéről, a mai fiatalok bizonytalanságáról, az internet hatásairól, valamint arról is, hogyan lehet egyszerre vezetőnek és érzékeny embernek maradni a közéletben.

Pályaválasztás és az érzékenység forrása

Dr. Tóth Kinga Dóra eredetileg az építészkarra jelentkezett Budapestre, ám a sikertelen felvételi után a Miskolci Egyetemen talált rá saját útjára. A társadalomtudományok iránti érzékenység otthonról hozta: gyermekgyógyász édesanyja egy hátrányos helyzetű régióban dolgozott, és a segítségnyújtás természetes értékként volt jelen a családban. „Ő mindig azt mondta: figyeljek oda másokra. Azt hiszem, innen kaptam az érzékenységet" – idézte fel. A gimnáziumi évek, különösen a rendszerváltás körüli szellemi pezsgés és egy meghatározó magyartanár szintén mély nyomot hagytak benne. Kafka Átváltozása belső képpé vált: nem akart olyan emberré válni, akit már önmaga sem tud tisztelni.

A szociológiának eleinte „fél évet adott" – saját bevallása szerint ez az életszabálya: ha fél év alatt vannak jó pillanatok, akkor ott valami valódi van. Az egyetemen megtalálta a szabadságot és az önálló gondolkodás terét, majd a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolán szociális munkás képzésen szerzett gyakorlati tapasztalatot is, mert fontosnak tartotta, hogy ne csak elmélet, hanem valódi emberek és helyzetek is legyenek jelen a munkájában.

Az Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete: humanisztikus értékrend a gyakorlatban

Az intézet 2017-ben nyerte el mai formáját, amikor a korábban önálló szociológiai és politológiai egységek közös intézetté alakultak. Az „alkalmazott" jelző tudatos választás: az itt folyó munka – legyen szó kutatásról, oktatásról vagy projektekről – mindig valós társadalmi kérdésekhez kapcsolódik. Az intézet öt alapszakot kínál: szociológiát, politológiát, szociális munkát, nemzetközi tanulmányokat és közösségszervezést, emellett mesterszakok és szakirányú továbbképzések is elérhetők, például coach és művészetterapeuta képzés.

Az igazgató szerint az intézet legfontosabb értéke a humanisztikus alapállás: minden ember méltósága számít, és mindenki jogosult arra, hogy a lehető legjobb önmaga lehessen. A gyakorlati tapasztalat beépítése elengedhetetlen: szociális munkás hallgatók terepgyakorlatokon vesznek részt, közösségszervezők kulturális intézményekben dolgoznak, a nemzetközi tanulmányok szakosok minisztériumi gyakornoki programokban szerepelnek. „Nagyon érdekes szociológiát tanítani úgy, hogy egy csoportban ül egy kínai, egy ukrán, egy azeri és egy magyar hallgató" – jegyezte meg.

A mai fiatalok kihívásai: szorongás, digitalizáció és közösséghiány

Dr. Tóth Kinga Dóra szerint a Covid-járvány alapvetően meghatározta a jelenlegi hallgatói generáció helyzetét. Az online oktatás idején az oktatók nemritkán mentálhigiénés szerepbe kerültek. Azóta a háborús bizonytalanság, a klímaszorongás és a közösségi média állandó információáramlása tovább nehezítette a fiatalok helyzetét. Egyre több szorongó hallgatóval találkoznak, akik nehezen kommunikálnak személyesen, nehezen kapcsolódnak egymáshoz. Közben az interneten terjedő leegyszerűsített pszichológiai fogalmak – „toxikus kapcsolat", „nárcisztikus személyiség", azonnali megoldásígéretek – tovább torzítják az önismeretet.

A mesterséges intelligencia megjelenése szintén új kérdéseket vet fel: sok hallgató automatikusan a ChatGPT-hez fordul, ami önmagában nem feltétlenül probléma, de veszélyeztetheti az önálló gondolkodás képességét. Az igazgató szerint az iskolarendszernek tudatosabban kellene közösségeket építenie: az osztályközösségek felváltása lazább tanulócsoportokkal komoly kockázatot jelent, hiszen az embernek valódi közösségekre van szüksége.

Új szerep a közéletben: államtitkárság és elköteleződés

Az államtitkári kinevezés hírét „két nagy levegővel" fogadta: óriási megtiszteltetésnek és komoly felelősségnek éli meg egyszerre. Új szerepébe magával viszi az egyetemi szemléletet – a helyzet alapos felmérésének fontosságát és a kapkodás elkerülését –, valamint a terepen szerzett tapasztalatait a hátrányos helyzetű gyerekekkel, roma közösségekkel és szociális intézményekkel végzett munkából. Kiemelt ügynek tekinti a hátrányos helyzetű gyerekek sorsát, a gyermekvédelmi rendszer problémáit és a családok támogatását.

Arra a kérdésre, hogy lehet-e egyszerre jó vezető és érzékeny ember, határozottan igennel felel: „Nagyon tudatosan figyelni fogok arra, hogy ez a szerep ne változtasson meg emberileg. Nem szeretném, hogy egy másik emberré váljak attól, hogy milyen pozícióba kerültem."

Dr. Tóth Kinga Dóra pályája a Miskolci Egyetem Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetétől az államtitkárságig azt a szemléletet testesíti meg, amelyet maga is vall: a társadalomtudomány nem elvont elmélet, hanem valódi emberekért végzett, felelős munka. Az intézet – és az általa képviselt értékrend – így nemcsak az oktatásban, hanem a közpolitika formálásában is jelen lesz.

Forrás: uni-miskolc.hu – Miskolci Egyetem