
A magyarságtudományok legnagyobb fóruma nyílt meg a Miskolci Egyetemen
A magyarságtudományok legnagyobb fóruma nyílt meg a Miskolci Egyetemen
uni-miskolc.hu | Miskolci Egyetem – 2026. augusztus 24.
A Miskolci Egyetem díszaulájában nyitották meg a magyarságtudományok legjelentősebb fórumát, a IX. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszust, amelynek társszervezője a Tokaj-Hegyalja Egyetem. Az ünnepi eseményen köszöntőt mondott Baka András köztársasági elnök, aki úgy fogalmazott: „Egy nemzet számára fontos, hogy ismerje múltját, értékeit és képes legyen önmagát mások szemén keresztül látni."

- Esemény: IX. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus
- Társszervező: Tokaj-Hegyalja Egyetem
- Helyszínek: Miskolc és Sárospatak
- Központi téma: „Az önismeret forrásai – a magyarságkép változásai"
- Tematikus pillérek: identitás/magyarságkép/diaszpóra; történelem és társadalmi változások; nyelv, irodalom és kultúra; digitális humán tudományok
Az önismeret mint nemzeti felelősség
A IX. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson a magyarságtudat, a nemzeti identitás, valamint a magyar nyelv és irodalom globális és regionális dimenzióit vizsgálják. Az idei találkozó központi témája „Az önismeret forrásai – a magyarságkép változásai", amelyre a megnyitó ünnepségén tartott köszöntőjében Baka András, Magyarország köztársasági elnöke is utalt. Mint mondta, a magyarságkép vizsgálata a nemzeti önismeret egyik fontos forrása, ami a gyors politikai, társadalmi és kulturális változások idején felértékelődik. Álláspontja szerint az, hogy a nemzetről milyen kép alakul ki a világban, és azt milyen történelmi tapasztalatok, kulturális találkozások vagy éppen félreértések formálták, önmaguk pontosabb megértéséhez is közelebb viszi a magyarokat.

„Az önismeret a gyors politikai, társadalmi és kulturális változások idején felértékelődik" – fogalmazott Baka András, hozzátéve, hogy a magyarságkép nem csupán örökség, hanem teljesítmény, amit a kulturális és tudományos eredmények mellett az is alakít, ahogy a nemzet magyarként van jelen a világban. Kiemelte: felelősség, hogy amit a magyarok örökül kaptak, azt megőrizzék, megértsék, gyarapítsák és továbbadják a jövő nemzedékének.
Hidak a tudományterületek között
„A tudomány feladata nem falak építése, hanem hidak teremtése, múlt és jelen nemzedékek, kultúrák és tudományterületek között" – jelentette ki köszöntőjében a házigazda Miskolci Egyetem rektora, prof. dr. Horváth Zita. Hozzátette: egy közösség önismerete nem csupán múltjának, nyelvének és kultúrájának ismeretét jelenti, hanem azt a képességet is, hogy önmagára mások szemével tekintsen. A magyarságtudomány ma sokféle nézőpontot és tudományterületet kapcsol össze – a legfontosabb felismerések gyakran ott születnek, ahol különböző tudományágak, szemléletek és tapasztalatok találkoznak, mint a Miskolci Egyetemen, amely a tudományterületek együttműködésére építve egyszerre őrzi értékeit és fordul a jövő felé.
Nemzetközi tudományos párbeszéd
A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság elnöke, Andrea Seidler köszöntőjében a nemzetközi tudományos párbeszéd fontosságáról beszélt. „Egy nemzeti közösség kulturális, politikai és társadalmi identitása csak akkor lehet igazán szilárd, ha annak részévé válik a más közösségek által róla alkotott kép is" – mondta. Meglátása szerint a 21. század elején különösen nagy szükség van e képek vizsgálatára egy globalizálódó, gyorsan változó és átrendeződő világban, amelyben a kultúrák, a nyelvek és a hagyományok határai egyszerre válnak átjárhatóbbá és vitathatóbbá. Meggyőződése szerint éppen egy ilyen nemzetközi tanácskozás kínál kivételes lehetőséget arra, hogy a különböző nézőpontokat egymás mellé helyezzük, összevessük és közösen értelmezzük.
Négy pillér, Miskolctól Sárospatakig
A Miskolcon és Sárospatakon zajló szakmai diskurzusok négy fő pillér köré csoportosíthatók. Az identitás, a magyarságkép és a diaszpóra témaköre a nemzeti önképet vizsgálja az irodalmon, a tulajdonneveken és a transzkulturális folyamatokon keresztül, kiegészülve a bor kultúrtörténeti szerepével. A történelem és a társadalmi változások szekciói a Monarchia örökségét, a kora újkori Erdélyt, a protestáns identitást, valamint a szocialista városok városantropológiai elemzését fedik le. A nyelv, irodalom és kultúra kérdésköre a kora újkori humanizmustól, az ó- és középmagyar kori szóbeliségtől a modern irodalmi tájszimbolikán át a mai nyelvi stílustípusokig terjed. Végül a digitális humán tudományok blokkja a 21. századi digitális technológiák bölcsészettudományi alkalmazásaira összpontosít, bemutatva a konferencia modern, jövőbe mutató jellegét.
Forrás: uni-miskolc.hu – Miskolci Egyetem
