„A jog az életünk része – nem lehet csak megtanulni, érteni kell"

„A jog az életünk része – nem lehet csak megtanulni, érteni kell" – Dr. Csák Csilla a jogászi hivatásról, az oktatás jövőjéről és a dékánság felelősségéről

uni-miskolc.hu  |  Miskolci Egyetem – 2026. május 19.

A jog nem csupán szabályok gyűjteménye, hanem gondolkodásmód, amely átszövi a mindennapokat. A Miskolc város napján, május 11-én „Az egyetemért – A városért" díjjal kitüntetett Dr. Csák Csillával, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánjával pályaválasztásról, hivatásról, a mai hallgatók változó tanulási szokásairól és a jog jövőjéről beszélgettünk.

Pályaválasztás és a jog iránti vonzalom

Dr. Csák Csilla Oroszlányban született, Komárom-Esztergom megyében, de a Miskolci Egyetemhez már gyermekkorától erős szálak fűzték: édesapja és bátyja is itt tanult, a Bányamérnöki Karon. Amikor 1981-ben elindult a jogászképzés, számára szinte természetes volt, hogy ide jelentkezzen. Gimnáziumban az orvosi és a jogi pálya között ingadozott – a biológia kifejezetten érdekelte, és biológiatanára is az orvosira szánta –, ám végül a jog mellett döntött. A pályaválasztásban szerepet játszott a Petrocelli tévéfilmsorozat is: az a logika, hogy van egy probléma, és fel kell tárni az igazságot, már akkor közel állt hozzá.

Az egyetem elvégzése után miskolci bíróságon kezdett dolgozni fogalmazóként, ám fél év múlva az akkori dékán, Novotny Zoltán visszahívta az egyetemre. 1991. április 1-jén tanársegédként állt munkába – és több mint harmincöt év után ma is itt van.

A dékánság felelőssége és a döntések súlya

A dékáni poszt elvállalása komoly dilemmák elé állította. Hosszú ideig dékánhelyettesként dolgozott, így pontosan ismerte a kar működését, ugyanakkor tudta, hogy a dékáni munkával jár az egyéni tudományos előrehaladás visszafogása. Döntő pillanat volt a professzori kinevezés: ezt egyfajta jelként értelmezte, és úgy határozott, a közösség szolgálatát választja. „Dékánhelyettesként elsősorban végrehajtunk döntéseket, dékánként viszont döntéseket kell hozni" – fogalmazta meg a különbséget. Ezeknek a döntéseknek nemcsak kari, hanem egyetemi szintű súlyuk van.

A jogászi gondolkodás és az oktatás jövője

Dr. Csák Csilla szerint a jog valójában nem külön világ, hanem az élet szerves része: átszövi a közlekedést, a szerződéskötést, a munkát és a családi kapcsolatokat egyaránt. Éppen ezért a cél nem a szabályok mechanikus megtanítása, hanem a rendszer, a struktúra és a gondolkodásmód átadása. A tételes tudás önmagában nem elég, hiszen a jog folyamatosan változik; az igazi feladat az értelmiségi létre való nevelés. A jó jogász ismérveit a tudás, a gondolkodásmód és a személyiség együttesében látja – és hozzáteszi: a lehetőségek és az azokkal való élés is formálja az utat.

A hallgatók változásáról szólva elmondta: a mai fiatalok céltudatosabbak, tudni akarják, mire lesz jó az, amit tanulnak, ugyanakkor az elmélyült, hosszabb tanulás nehezebbé vált a gyors információáramlás miatt. Ez az oktatóknak is kihívást jelent: új módszereket kell találni a tudás átadásához. Az etikus jogászi gondolkodást részben meg lehet tanítani – erre külön jogi etika kurzusok is léteznek –, de ez végső soron hozzáállás, felelősség és értékrend kérdése, amelyet az egyetem csak iránymutatással segíthet.

Egyedülálló képzések, agrárjog és a mesterséges intelligencia kihívása

Az Állam- és Jogtudományi Kar több, országosan is úttörőnek számító képzéssel büszkélkedhet. A kar indította el az állatvédelmi képzést, amelyre jogászok és nem jogászok egyaránt jelentkezhettek, és amelyre még a kenyai nagykövetségről is érkezett érdeklődő. Szintén kiemelkedő az áldozatsegítő képzés, az áldozatsegítő központokkal együttműködésben, valamint a compliance és jogpszichológiai képzések – mindegyik valódi piaci igényre adott választ.

A dékán saját szakterülete az agrárjog és a környezetvédelmi jog. Az agrárjog – az agrártámogatási rendszerektől a mezőgazdasági földek szabályozásáig – az élelmiszertermelés, és végső soron az élet alapjait érinti. A mesterséges intelligencia megjelenéséről úgy vélekedik: nem megtiltani kell, hanem megtanítani jól használni. Az MI megkönnyít bizonyos feladatokat, például az információgyűjtést, de az emberi mérlegelést, az intuíciót és a helyzetek finom értelmezését nem tudja kiváltani – a jogban mindig lesznek olyan helyzetek, ahol az emberi tényező elengedhetetlen.

Dr. Csák Csilla több mint három és fél évtizedes pályája a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán azt az elköteleződést testesíti meg, amelyet maga is vall: a jogi diploma értéke nem a szabályok memorizálásában, hanem a mögöttük álló rendszer és értékrend megértésében rejlik. A kar – úttörő képzéseivel, erős szakmai közösségével és regionális szerepvállalásával – ezt a szemléletet közvetíti hallgatói felé.

Forrás: uni-miskolc.hu – Miskolci Egyetem